A Waldorf óvoda egésze mint értelmes, áttekinthető világ veszi körül a gyereket úgy, hogy a kisgyerekkor sajátos képességei (teljes figyelem az érzékelésben, utánzásos tanulás, fantáziadús játék stb.) érvényesülhessenek. Az óvónő figyelmes, szeretetteljes együttélést vállal a gyerekekkel, biztosítja számukra az egészséges tárgyi, szokásbeli, érzelmi és tartalmi környezetet. Jó minőségű testi, lelki és szellemi táplálékokkal erősíti a gyermek belső aktivitását, individuális fejlődését differenciált módon segíti, és felvállalja a minden fejlődéssel együtt járó kríziseket is. Tudván, hogy egy jó, védett gyermekkor az egész életre felkészít. A nevelés célja: a gyermek fejlődő belső világát védeni, ápolni és erősíteni, hogy testileg egészséges, lelkileg szabad, szellemileg kreatív legyen, képessé váljon arra, hogy környezetét emberségesebbé tegye.

A Waldorf óvodai program a Rudolf Steiner által kidolgozott Waldorf-pedagógiai emberképen alapszik. Alapelve az óvodáskorra jellemző utánzásos tanulás, ami az óvónők mintaképül szolgáló tevékenysége által fejlődik ki a gyermekek szabad játékában. Az óvónő segíti, hogy a gyermekben működő természetes erők szabadon fejlődjenek a különböző tevékenységekben. A természetes anyagokból készített egyszerű játékeszközök komplex élményeket nyújtanak a gyermek érzékelésének, fantáziájának, játékának. Művészeti tevékenységekkel gazdagítja a gyermek alkotókészségét. Az ünnepek, mesék, versek, dalok adják az óvodai élet tartalmát, s gazdagítják a gyermek szókincsét. Az óvoda életét meghatározza a hagyományos családi háztartás tevékenységköre. Az óvodai csoportokban a gyerekek élő közösséget képeznek, amiben minden személyiség kibontakoztatására szükség van.

Napi, heti, éves ritmus bemutatása

A gyerekek számukra jól követhető ritmus szerint élik a napokat, heteket. Az év egésze a keresztény ünnepkörök köré szerveződik, és erős hangsúlyt kap az őket körülvevő természet változása a mindennapok során. A hét minden napjához köthető egy kézműves tevékenység (rajzolás, méhviaszgyurmázás, gyapjúkép készítés, kenyérsütés és festés). Ugyanígy kapcsolódik minden naphoz a tízórai gabonája, melyből az óvónő meleg kását készít a gyerekeknek.

„A Waldorf-óvodai nevelés a gyerekben működő természetes erőket támogatja úgy, hogy a gyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Mindez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat.” (Waldorf-óvodapedagógiai keretprogram 1997.)

Napirend

7.00-8.30      Érkezés
8.30-9.00      Reggeli kör, gyümölcs – zöldség kínálás
7.00-9.45      Szabad játék, a napnak megfelelő kézműves tevékenység
9.45-9:55      Rendrakás
9.55- 10.00      Kézmosás
10.00-10.30      Tízórai
10.30-10.45      Körjáték
10.45-12.00      Udvari játék
12.00-12.10      Elpakolás, mosdó, öltözés, illatocska,
12.10-12.30      Mese, ölbeli játék
12.30      Akik nem alszanak vagy ebédelnek, azok indulnak haza

A hét rendje

Hétfő:      rajzolás (tízórai gabonája: rizs)
Kedd:      méhviasz gyurma (tízórai gabonája: árpa)
Szerda:      gyapjúkép (tízórai gabonája: köles)
Csütörtök:      kenyérgyúrás, gabonája: rozs
Péntek:      festés  (tízórai gabonája: zab)